Ajánló

Évértékelés: ez volt 2019!

Ahogy tavaly, úgy idén is szeretném egy kicsit összefoglalni az évemet könyves szempontból, ezért született meg ez a poszt. 2019-ben sokat fejlődött a blog, egyre több a bejegyzés, és szerencsére egyre több az olvasó is, így aztán így is fejlesztésekbe kezdtem. Ezen kívül tagja lettem a Blogturné Klubnak, és rengeteg könyvet is olvastam, bár sajnos a misztikus 100-ast éppen nem sikerült elérnem – összesen 96 könyvet olvastam el.

Úgy gondoltam, hogy idén műfajok szerint próbálom kiválasztani a  kedvenc olvasmányaimat, ami nyilván ahhoz vezetett, hogy egyes műfajokból sokat, míg másokból csak egyet-egyet tudtam kiválasztani. De igazság szerint ez nem baj, mert így arról is képet kaphattam, hogy miket szeretek olvasni leginkább. A műfajok meghatározásához a Moly kategorizálását használtam, ami természetesen nem szent és sérthetetlen, ráadásul egy jó része a könyveknek több kategóriába is sorolható, de mégis jó alapnak tekinthető ez a felosztás.

fantasy jó

Az idei évben a fantasy volt nálam a főszereplő, ugyanis 24 fantasztikus irodalmi témájú könyvet olvastam, ezekből három képregény (velük majd később foglalkozom), illetve néhányat inkább a disztópiákhoz vettem. A könyvek egy nagy része ifjúsági regény, de van néhány komoly, felnőtt fantasy is, és ezeket imádtam. Ha kedvencet kell választanom, akkor Nnedi Okorafor: A halálmegvető című könyvét tenném az első helyre, ezt igazán imádtam, de az Agave több remek és vaskos fantasyt dobott piacra idén. Ezek közül nagyon tetszett a Bronzváros, melynek már a második kötete is elérhető, a Mákháború, mely nemcsak elképesztő fantasy, de azért is különleges, mert a szerző a Könyvfesztiválra Magyarországra látogat. És természetesen ott van még a Holló jele trilógia második és harmadik kötete is, ezek mindegyike is nagyon jól sikerült.

Az ifjúsági fantsyk közül idén kiemelkedőknek találtam Tomi Adeyemitől a Vér és csont gyermekeit, egyértelműen ez volt a kedvencem, de egy mostanában olvasott könyvet is megemlítenék, ez pedig a To Kill a Kingdom – Egy birodalom végzete című regény, mely a sötét hangulatával teljesen lenyűgözött.

romantikus

Eléggé meglepődtem, amikor kiderült, hogy 2019-ben 36 romantikus könyvet olvastam, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt köztük egy 18 részes mangasorozat. De még így is marad 17 könyv, melyek közül azért bőven lehet válogatni. Ezek közül Sarah Dessen új regénye, a Lock and Key – Kulcsra zárt szív volt az egyértelmű kedvencem. Nem régiben jelent meg, és én magam is írtam már róla értékelést! Emellett a karácsonyi olvasmányomat is nagyon szerettem, ami idén a Csók Londonban volt!

disztópia

Még  mindig nagyon szeretem a disztópiákat, de ezekből nincs akkora dömping, mint a hagyományos fantasykból. Idén összesen hét darabot olvastam, és szinte mindet imádtam. Itt is megemlíthetem A halálmegvetőt, de ebből a kategóriából inkább a Metró 2033-at emelném ki, ami egy elképesztően egyedi és nagyszabású regénysorozat első darabja. Kevésbé komor hangulatú disztópiákat is olvastam, ezek közül a legnagyobb meglepetést A napszemű Pippa Kenn és Az ezredik emelet okozta. Egyikben sem bíztam igazán, de végül mindkettő megvett magának.

történelmi

2019-ben összesen 12 olyan könyvet olvastam, amely vagy történelmi regény, vagy valamilyen történelmi eseményre épül. Ezek között is több jó könyv van, de egyértelműen tudtam kedvencet választani, méghozzá Mark Sullivan: A skarlát ég alatt című könyvét, mely a második világháborús Olaszországban játszódik, és amellett, hogy igaz történetre épül, még rengeteg izgalom is van benne. Ezen kívül figyelemre méltó volt az idei első könyv is, amit olvastam: Colson Whitehead regénye, A föld alatti vasút. Egy nagyon fontos és érdekes, történelmi tényeken alapuló könyv volt még a Rakka-naplók is, mely egy szír férfi beszámolója arról, hogy mit tett az Iszlám Állam az otthonával, és hogyan tudott megszökni.

szépirodalom

A Molyon a klasszikus címkével látták el a kanonikus szépirodalmi műveket, ezekből elvileg 6-ot olvastam, de rengeteg könyv van még, amit szépirodalomnak tartok, csak épp modernebbek, vagy valamiért nem kapták meg a klasszikus címkét. Akárhogy is, a kedvencem a Virágot Algernonnak című regény volt Daniel Keyestől, de A Mester és Margarita is igazán megtetszett. A szépirodalomhoz veszem Kira Poutanen művét is, A csodálatos tengert, ami elképesztően megfogott, és akár az év olvasmánya címet is kiérdemelheti. Továbbá itt említeném meg A tanult lány című könyvet, mely egy lány önéletrajzi írása, akinek a szülei nem járatják őt iskolába, mégis a tanulást választja.

Ez volt a 2019-es listám, bízom benne, hogy semmit nem felejtettem ki. Nektek volt kedvenc olvasmányotok idén?

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: