Értékelés

Ed McDonald: Hollóvér

covers_528989.jpg
Forrás: moly.hu

Fülszöveg: 

Négy ​év telt el azóta, hogy a Nall-gépezet visszaverte a Mély Királyait a Kárhozatba, de a szörnyek így is tüzes esőt ontanak az égből, és más sötét erők is szervezkednek a köztársaság ellen. Új hatalom van születőben: a Fénylányként ismert, ragyogásba burkolózó szellem látomásokként jelenik meg városszerte, az őt istenítő szekta pedig egyre nagyobb erő és befolyás birtokába jut. Az eluralkodó káosz megállíthatatlan. 
Galharrow és az Éjszárnyak vajmi keveset tehetnek a szekta – vagy a Névtelenek különös parancsai – ügyében, de mikor ismeretlen tettesek feltörik Szarkaláb széfjét, és nyoma vész egy rettentő hatalmú tárgynak, akkor mindent meg kell tenniük, hogy visszaszerezzék. Csakhogy ehhez válaszokra lesz szükségük, márpedig ezekért kénytelenek fejest ugrani a lidércnyomásba: a Kárhozat kellős közepébe.

Ed McDonald lehengerlő stílusban, váratlan húzásokkal bővíti ki és mélyíti el az Éjszárnyveszélyekkel és pusztulással teli világát. A Hollóvér méltó folytatása 2017 egyik legjobb grimdark fantasyjének.

Mivel imádtam az Éjszárnyat (az értékelésemet itt olvashatjátok), ezért nagyon vártam, hogy a folytatását is a kezembe foghassam, és szerencsére az Agave hamar elhozta nekünk, bár sajnos csak mostanában sikerült sort kerítenem az elolvasására. A regény külseje már első pillantásra megfogott, és szerencsére a tartalom sem adott okot a panaszra. Lássuk részletesebben!

Képtalálat a következőre: „kárhozat ed mcdonald”
Ed McDonald

A Hollóvér négy évvel az Éjszárny lezárása után veszi fel a fonalat. Mind a Perem, mind Galharrow gyökeresen megváltozott az utolsó találkozás óta: a városban egyre szaporodnak a Fénylány követői, aki állítólag a vilhálózatban újra és újra felbukkan, és szervezkedés lassan a város vezetőit is óvatosságra készteti. Galharrow pedig immár az Éjszárny elismert parancsnoka lett, sok embert irányít, anyagi gondjai immár semmivé lettek, de ami igazán egyedivé teszi az alakját – a remek humora és a kiábrándultság – az szerencsére megmaradt. Az Éjszárnyból megismert szereplők közül Galharrow és Nenn tér vissza, illetve egy rövid időre Tnota tér vissza, azonban remek új karakterekkel bővül a csapat, közülük a kedvencem Amaira, aki lényegében Galharrow fogadott lánya. Kettejük kapcsolata nagyon érdekes szála a regénynek, különösen az a folyamat, ahogy Galharrow feladja a lánnyal szembeni távolságtartást. Nenn is elég fontos szerepet kap a regényben, és sok új, bensőséges információt tudhatunk meg róla, így a történet végére nagyon közel került hozzám Nenn alakja.

„Gyereknek komoly tévedés ígéretet tenni. A felnőttek, akik tucatnyi megszegését átélték már, felfogják, hogy változnak a körülmények, és egy ígéret a legjobb esetben is csupán a pillanatnyi szándék megerősítése. Egy gyerek viszont a pokol hét bugyrán át is emlékszik az adott szóra, és vaslánccal ragaszkodik hozzá.”

Ami a cselekményt illeti, a regény elején egy kicsit megijedtem, mert nagyon lassan indult be a történet, a könyv első fele inkább az előző könyvben történtek következményeit járja körül, a politikai változásoktól Galharrow magánéletének változásaiig. Csak nagyjából 100-150 oldal után válik kalandossá a történet, utána azonban szinte letehetetlen: Galharrow elképesztő helyzetekbe keveredik, és a legtöbb fantasytól eltérően nem tud mindennel megbirkózni egy karcolás nélkül, rajta bizony megmarad az átélt nehézségek nyoma, mind kívül, mind belül, ami még érdekesebbé teszi az alakját.

A könyvben egy új, titokzatos, új főgonosz is felbukkan, aki még a Mély Királyait is magára haragítja, azonban a motivációi és a tettei valódi tétje csak sokára derül ki, ami egy komoly feszültséget ad az egész történetnek. Galharrow most is remek narrátor, minden élményt átszűr az ő egyedi nézőpontján, emellett pedig szinte szépirodalmi nyelvezetet használ, bár tény, hogy az előző kötetben ez még erősebben jelen volt.

„Ugyanolyan könnyűszerrel távoztam Valengradból, ahogy bejutottam: aranyszínű kézkrémmel megkentem pár tenyeret, és senki nem kérdezett semmit.”

Aki szerette az Éjszárnyat, annak valószínűleg nem kell mondanom, hogy olvassa el a Hollóvért is, de tényleg remekül sikerül sikerült folytatás lett. Ha még nem ismered a sorozatot, akkor mindenképp kezdj bele, mert a fantasy rajongóinak kötelező darab.

Értékelés:

Rating: 4.5 out of 5.

Egy hozzászólás

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük