Értékelés

Rosella Postorino: A Farkas asztalánál

Fülszöveg:

A ​II. világháború során sokan próbáltak véget vetni Hitler hatalmának. A náciknak pedig minden lehetséges módon meg kellett óvniuk a vezért, s le kellett leplezniük minden összeesküvést és merényletet.
A Farkasodúban, ahonnan Adolf Hitler csaknem három éven át irányította a Harmadik Birodalmat, tíz nő dolgozott előkóstolóként, hogy kiderüljön, ha valaki meg akarná mérgezni a Führert. Tíz nő nézett nap mint nap farkasszemet a halállal, hogy megóvja a náci vezér életét.
A huszonhat éves Rosa Sauer az egyikük. Férjéről, aki a fronton harcol, két éve nem hallott, szülei meghaltak. Rosa magányosan és kiszolgáltatottan néz szembe a háború borzalmaival, s miközben arra kényszerítik, hogy a Führer és a Harmadik Birodalom érdekében nap mint nap kockára tegye az életét, felkelti az egyik SS-tiszt figyelmét is, így egyre súlyosabb erkölcsi dilemmák elé kerül…
Szégyen, félelem és bűn. Szerelem és lojalitás. Mindezek mérlegre kerülnek Rosella Postorino igaz történet alapján írt regényében, amelyet az olvasók előszeretettel hasonlítanak Bernard Schlink A felolvasó című kötetéhez.


Rosella Postorino olasz írónő magyar nyelven elsőként megjelent regényét igaz történet alapján írta. Főszereplője, Rosa Sauer karakterét nem más, mint Hitler egyetlen életben maradt előkóstolója, Margot Wölk inspirálta, aki néhány évvel ezelőtt fedte fel a nyilvánosság előtt az addig ismeretlen előkóstolók történetét. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, gyertek velünk a Farkasverembe és nyerjetek egy példányt a kötetből!

Sokáig gondolkodtam rajta, hogy akarom-e ezt a könyvet, mert nem igazán volt mostanában kedvem  II. világháborús regényekhez, amelyek elrontják a kedvemet, de végül győzött a kíváncsiság, mert eddig még nem igazán hallottam Hitler előkóstolóinak történetéről, és nagyon érdekelt, hogy kik is voltak ezek a nők, akik kevésbé látványosan, a frontvonalak mögött harcoltak a háborúban. Így végül csak elolvastam A Farkas asztalánál című kötetet, mely nagyon kellemes meglepetés volt számomra!

A világháborús könyveknél mindig félek egy kicsit, hogy nagyon elmegy a történet egy dokumentáció irányába, és nagyon száraz lesz – ami nem feltétlenül baj, de ha regényt akarok olvasni, jobban szeretem a regényes történetvezetést -, vagy a szereplők túlságosan is a múltban rekednek, ezért nem tudom igaztán a bőrükbe képzelni magam. A Farkas asztalánál indulásakor is ezektől féltem, de szerencsére hamar kiderült, hogy egyáltalán nem lesz unalmas ez a kötet, sőt, nagyon sokoldalú könyvvel ismerkedhettem meg. Bár a regény Rosa előkóstolóként eltöltött éveit mutatja be, de a történet nemcsak az előkóstolás borzalmai körül forog, az itt eltöltött idő inkább csak összefogja Rosa kalandjait.

“Tizenkét évet éltünk diktatúrában, és szinte észre sem vettük. Hogyan képesek az emberi lények diktatúrában élni?
Nem volt más választásunk, ez a mentségünk.”

Könyv At the Wolf's Table Rosella Postorino
Angol borító / Forrás: Goodreads

A történet kezdetén Rosa Berlinből menekül az anyósáék házába egyedül, hiszen a férje a fronton harcol. A viszonylagos nyugalom azonban gyorsan véget ér, amikor kiderül, hogy Rosát kiválasztották Hitler 10 előkóstolója közé, akik mind fiatal nők, legtöbben helybéliek, tehát gyerekkoruk óta ismerik egymást. Miközben a nők napról napra kockára teszik az életüket, Rosa azon dolgozik, hogy beilleszkedjen a többiek közé, és összebarátkozzon valakivel, de ez egyáltalán nem megy könnyen a számára – legalábbis kezdetben. Ahogy ugyanis haladunk előre az időben, szinte minden szereplőt elér valamilyen formában a háború, így lassan egyre nagyobb szükségük lesz egymásra.

A könyvben rengeteg karakter bukkan fel, többségében nők, és bár ennyi szereplőt nem lehet részletesen megrajzolni, az írónő törekedett rá, hogy mindenkinek legyen valamilyen ismertetőjegye, hogy mindegyik karakter kitűnjön kicsit a többi közül. Így kaptunk naiv kislányt, önjelölt jósnőt, a férfiakkal flörtölő, önmagát kellető lányt, a fia eltűnését elfogadni nem tudó asszonyt, és titokzatos, goromba nőt is, aki valamit rejteget (az utóbbi Elfriede, aki az egyik kedvenc szereplőm volt, és nagyon durva dolgok derülnek ki róla). Nyilván ezek nem összetett figurák, de ennyi szereplőt nem is lehetne alaposan kidolgozni, és így legalább nem folyt össze, hogy ki kicsoda. Na meg persze az is hasznos volt, hogy a szereplőkön keresztül a korszak más-más oldalait ismerhettük meg.

“Hallottam, ahogy a lányok sírnak, nem ismertem fel a sírásukat. A nevetésüket meg tudtam különböztetni, Augustine harsányan hahotázott, Leni kuncogott, Elfriede horkantgatott, Ullából kibukfencezett a kacagás. De a sírásukat nem, a sírásban egyformák vagyunk, mindenkié ugyanúgy hangzik.”

A főszereplőnket, Rosát ugyanakkor természetesen részletes kidolgozta a szerzőnő, ugyanis folyamatosan az ő szemén keresztül látjuk a világot, így folyamatosan szembesülhetünk a problémáival, gondolataival, dilemmáival. Rosa esetében nagyon érdekes, hogy olyan családból származik, mely határozottan elutasította a nácizmust, különösen az édesapja, aki gyakran hangot is adott gondolatainak, ez pedig komoly lelki válságba juttatja a lányt, hiszen ő nemcsak a náciknak dolgozik – bár akaratán kívül -, de egy náci férfihoz is közel kerül. Félreértés ne essék, Rosa nem rossz ember, hiszen nem is igazán tud a nácik által elkövetett szörnyűségekről, egyszerűen csak boldogulni próbál a számára szabott szűkös kereteken belül, és ehhez néha el kell engednie a nácikkal szembeni ellenérzéseit.

De nem Rosa az egyetlen, aki különböző lelki gondokkal és nehéz döntésekkel találkozik, ugyanis szinte minden szereplő életében nyomokat hagy a háború, így a mellékszereplőkön keresztül a háború számtalan nagyon súlyos aspektusával találkozhatunk. Ennek megfelelően a cselekmény nagyon izgalmas és fordulatos, a történet során rengeteg dolog történik. Bár talán picit nehezen indult be a cselekmény, de utána szinte észrevétlenül rántott be, és egy percre se unatkoztam. A történetben ráadásul rengeteg komoly téma kerül elő, mint a nő és férfi kapcsolata, az abortusz, a testiség vagy épp a hűség, ugyanakkor nem válik didaktikussá vagy túltelítetté a regény, megmarad egy nagyon tanulságos, de érdekes és olvasmányos kötetnek.

Értékelés:

Rating: 4.5 out of 5.

Ha kedvet kaptál a kötethez, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A második világháború eseményeit és tragédiáit rengeteg irodalmi mű feldolgozta már, de még mindig van mit elmondani. Játékunkban ezúttal olyan könyvekből idézünk, amelyek főszereplői a második világháború hősei vagy esetleg rémei. A Rafflecopter megfelelő rubrikáiba az idézett könyv íróját és címét várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladat:

“Elvehetik tőlünk az otthonunkat, az értékeinket. A családunkat. Az életünket. Elűzhetnek bennünket, ahogy eddig még sosem sikerült. Megalázhatnak, megfoszthatnak emberi mivoltunktól. De a gondolatainkat nem vehetik el. A tehetségünket nem vehetik el. Nem vehetik el a tudásunkat, az emlékeinket, az elménket. A zenében nem létezik rabság. A zene ajtó, és a lélek a dallamon át elmenekülhet. Még ha csak néhány percre is. És az is felszabadul, aki hallgatja. Felemel mindenkit, aki csak hallja.”

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

09.17. A Szofisztikált Macska
09.19. Könyv és más
09.21. Readinspo
09.23. Utószó

A könyv adatai:

Eredeti cím: Le assaggiatrici (2018)
Kiadó: Libri Kiadó
Fordító: Todero Anna
Oldalszám: 380
Kiadás: Puhatáblás
Megjelenés: 2020.08.05.
ISBN: 9789634336204

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: