Értékelés

Gabrielle Zevin: Világépítők

Fülszöveg:

Két ​gyerek, egy kisfiú és egy kislány találkozik egy kórházban 1987-ben. A lány a leukémiában szenvedő nővérét látogatja meg, a fiú egy autóbalesetből épül fel. Közös témájuk, a videójátékok iránti rajongás – a bennük található lebilincselő világok, az izgalmas versenyek és a mindennapi élet bajai elől nyíló menekülési lehetőség – különös barátságot eredményez köztük. Mégis nyolc év telik el, mire ismét találkoznak, ám sorsuk innentől végleg összefonódik.
Sam és Sadie az egyetemi éveik alatt futnak össze újra egy zsúfolt metróállomáson. A lány a fiú kezébe nyom egy floppy lemezt, amin a legújabb játéka található, amit az MIT haladó játékfejlesztés szemináriumára készített. Samet lenyűgözi a program, és meggyőzi Sadie-t, hogy alapítsanak egy játékfejlesztő céget, hogy megvalósítsák az álmaikat: tervezzenek játékokat, amelyek világai megigézik és beszippantják a kor egyre népszerűbb szórakozási formájának szerelmeseit.
Hamarosan szupersztárok lesznek a területükön. A siker és a csillogás azonban nem várt kihívások elé állítja mindkettejüket.
Gabrielle Zevin varázslatos és meghitt regénye egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik a kreativitásukon keresztül keresik önmagukat, és introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit.


A Magnólia Kiadó rögtön az indulása után elhozott nekünk néhány különleges könyvet, köztük Gabrielle Zevin regényét, a Világépítőket, mely egy különös párosról szól, akiket a videójátékok készítése köt össze. Ha te is kedvet kaptál a regényhez, akkor tarts bloggereinkkel, és játssz velünk a regény egy példányáért.

A Magnólia Kiadó az Agave testvérkiadójaként idén lendült fel igazán, és három remek könyvet dobott a piacra az év végén. Ezek közül nekem a Világépítők tetszett a legjobban, mely két fiatal játéktervezőről szól, akik egy végtelenül bonyolult kapcsolatba keverednek, mely a játékok iránti szeretetre és a kreativitásra épül. Bár korábban olvastam már videójátékos könyveket, eddig ez a történet tetszett közülük a legjobban.

A Világépítők két főszereplőjével legelőször egyetemistaként találkozunk, amint véletlenül összefutnak egy metrómegállóban: Sadie és Sam ekkor már évek óta nem találkoztak, azt azonban csak később tudjuk meg, hogy a gyerekkori legjobb barátok miért távolodtak el egymástól. Tulajdonképpen ez a se veled-se nélküled kapcsolat jellemzi végig a kettejük történetét: bár zseniálisan tudnak együtt dolgozni, és emberileg is nagyon fontosak egymásnak, de valahogy még sem tud a kapcsolatuk átlépni egy határt. Az is probléma, hogy mindketten dédelgetik a sérelmeiket, melyekből hegyek épülnek az évek alatt.

“Ha huszonkét évesen Marxnak volt bármi problémája, akkor leginkább azt lehetett említeni, hogy túl sok dologhoz és emberhez vonzódott. Kedvenc jelzője az „érdekes” volt. A világ csak úgy hemzsegett érdekes olvasnivalóval, érdekes színdarabokkal és filmekkel, érdekes játékokkal, érdekes ízű ételekkel és érdekes emberekkel, akikkel szexelni lehetett, vagy néha akár beléjük is szeretni. Marx számára ostobaságnak tűnt, hogy ne szeressen annyi mindent, amennyit csak tudott.”

Nagyon furcsa, hogy annak ellenére, hogy Sam és Sadie verhetetlen párost alkotnak, a kritikus helyzetekben valahogy sosem tudnak a másikra számítani. Pedig a kötete eleje nem így indul: ekkor még ki tudják húzni egymást a válságokból, csupán azzal, hogy ott vannak egymásnak. Az, hogy ez miként változik az évek során, nagyon szépen kirajzolódik a könyv cselekményéből.

A Világépítők lapjain nemcsak háttértörténetként kerülnek elő a videójátékok. Amellett, hogy Sadie, Sam és a harmadik társuk, Marx rengeteget játszanak, a játékok, amelyeket készítenek, meghatározzák az életüket, a mindennapjaikat, és gyakran kivetülései a lelkiállapotuknak. Ennek egy végpontja az, amikor Sam lényegében egy játékot épít azért, hogy Sadie-vel beszélhessen.

“Amiben teljes erőmből hiszek – fejezte be –, nem más, mint hogy a virtuális világok erkölcsösebbek, igazságosabbak, haladóbbak, empatikusabbak és szükség esetén jobban alkalmazkodók lehetnek a valódi világnál. És ha lehetnek, miért ne legyenek?”

Összességében a Világépítők egy nagyon különleges regény volt, mely nagyon szépen tud karaktereket ábrázolni, hiszen mindkét főszereplő nagyon élethű volt, és rossz volt belegondolni, de a valóságban is sokszor múlik csupán ennyin egy barátság. Az emberi kapcsolatok mellett pedig a játékok is különlegessé tették a regényt, amelyekkel én is szívesen játszanék a valóságban.

Értékelés:

Rating: 4.5 out of 5.

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A Világépítőkben számos játékkal találkozhatunk, ezért mostani feladványunkkal is a videójátékok világába evezünk. Te kitalálod, hogy melyik játékból származnak a blogokon található képek?

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladat:

(Ha nem látod a képet, kattint ide!)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

12. 16. Olvasónapló
12. 18. Hagyjatok! Olvasok!
12. 20. Utószó

A könyv adatai:

Kiadó: Magnólia
Kiadó székhelye: Budapest
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 512
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635980789
Fordította: Varga Krisztina
Megjelenés időpontja: 2022. október 25.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: