Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok
Fülszöveg:
Gondolta volna, hogy a 18. században a hölgyek legyezőjükkel küldtek titkos üzenetet hódolóiknak? Vagy hogy az első melltartók az 1800-as évek elején végső soron a francia forradalomnak köszönhetően jelentek meg? Hogy kétszáz évvel ezelőtt a fogkefék vaddisznósörtéből készültek, és hogy a bugyi mint ruhadarab majd ezer évig nem is létezett? A Rizsporos hétköznapok gyönyörű képekkel illusztrált lapjain ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel találkozhat az olvasó, hisz ez a könyv – vagy inkább album – a divat- és testkultúra történeti gyűjteménye. De annál mégiscsak több: egy könyv, amely egyszerre szórakoztat és hozza közelebb, teszi átélhetőbbé az olvasó számára a történelmet. Azt a történelmet, amely kimaradt a tankönyvekből, a mindennapok történelmét. Koncentrálva ebben a kötetben elsősorban a 18-19. századi hölgyek budoár- és divattitkaira, hétköznapjaira, azokat a divat és a művészet szépségén, illetve a régi szokások báján keresztül bemutatva… És persze egy kis rizsporral meghintve.
Budai Lotti öt éve elindított Rizsporos hétköznapok című blogját tízezrek olvassák, és a blog Facebook-oldalát több mint 12 000-en követik nap mint nap. Az ott megjelenő tartalmak kiegészítése és újragondolása ez a gazdagon illusztrált, szemet gyönyörködtető kiadvány. A szerző korábban megjelent romantikus történelmi kalandregényei a garancia, hogy ezt a témát is szórakoztató formában tárja az olvasók elé.
Budai Lotti különleges kötete, a Rizsporos hétköznapok néhány hónappal ezelőtt már nagy sikert aratott a magyar bloggerek és vloggerek körében, és minél többet hallottam erről az amúgy gyönyörű könyvről, annál inkább megjött a kedvem, hogy én is elolvassam. Bár alapvetően nem vagyok nagy divatrajongó, de úgy gondoltam, adok egy esélyt a könyvnek, és hamarosan meg is érkezett a kötet, melyet végül két este alatt elolvastam.
A Rizsporos hétköznapok a 18-19. század divatjával foglalkozik, pontosabban azzal, hogy hogyan is változott a női öltözködés ebben az időszakban, és melyek voltak a főbb trendek a nemesi udvarokban élő hölgyek között. A kötet nagyon alaposan bemutatja, hogy hogyan is nézett ki a nők toalettje, milyen alsóruházatot hordtak, hogyan viselték a hajukat, mely cipők voltak népszerűek, és természetesen azt is megtudhatjuk, hogy milyen ruhákat hordtak a korabeli rangos társaság hölgyei a bálokban és a hétköznapokon. Nagyon tetszett, hogy mindez nemcsak a szövegben, hanem a képeken is megjelent, a rengeteg illusztráció pedig sokat segített abban, hogy én is el tudjam képzelni a különleges darabokat, melyekkel ma már nem nagyon találkozhatunk.
Bár valamennyit talán mindenki tud erről a korszakról, különösen Jane Austen és a korabeli írók rajongói, ebben a könyvben nagyon szépen és szisztematikusan össze voltak szedve az információk, ám mégsem lett száraz kötet, sőt, kifejezetten olvasmányosra sikerült a Rizsporos hétköznapok. Emiatt is lehetett nagyon gyorsan haladni a könyvvel, ám mégsem volt érdemes falni az oldalakat, ehelyett én azt javaslom, hogy merüljetek el az illusztrációkban, és hagyjátok, hogy titeket is elvarázsoljon az alsószoknyák, púderek, turnűrök izgalmas világa.
Volt azonban a könyvnek egy komolyabb vonatkozása is, amely különösen tetszett. A különböző divatirányzatok közötti lavírozás során ugyanis az is egyértelműen látszott, hogy a divat nem önmagáért való, hanem a társadalmi változásokat képezi le. Így az, hogy a nők milyen ruhát hordtak egy adott korszakban, arra is utal, hogy milyen szerepük volt a társadalomban. Tudjuk, hogy a nők gyakran sanyargatták magukat a történelemben a divat kedvéért – sőt, még ma is gyakori ez -, de érdekes volt látni, ahogy a szoros darabokat felváltották a lazább, könnyedebb ruhák, melyekkel a hölgyek egyfajta szabadságot is kaptak, majd ismét előtérbe kerültek a – korábbiaknál még szorosabb – fűzők.
A Rizsporos hétköznapok tehát egy igazán gyönyörű, és nagyon informatív kötet, mely egyrészt bevezeti az olvasót a 18-19. század hatalmas ruháinak, és különös kiegészítőinek világába, és ezzel megmutatja, hogy hogyan is éltek nemes hölgyek ebben a korszakban, másrészt pedig elénk tárja azt a lenyomatot, amelyet a társadalmi változások hagytak a női divaton. Éppen ezért nemcsak azoknak ajánlom Budai Lotti könyvét, akik rajongnak a divatért, hanem mindenkinek, aki szívesen néz vissza a történelem elfeledett nőire, és az ő életükre.
Nagy örömömre a könyvnek már megjelent a folytatása, mely az átlagos nők életútját, valamint annak szépségeit nehézségeit mutatja be. A hamarosan megjelenő harmadik rész pedig még mélyebben elmerül a 18-19. századi nők életében, és a szexualitás történetével foglalkozik. Izgalmas témák, így semmiképp sem hagyom ki a folytatásokat sem!
Értékelés:
