Értékelés

Esi Edugyan: Washington Black

Fülszöveg:

Az angol Wilde-testvérpár rabszolgái gazdáik borzalmas önkényuralmától szenvednek a barbadosi cukornádültetvényen. Washington Black tizenegy éves kisfiú, rabszolgaként dolgozik a földeken. Páni félelemmel tölti el, hogy az egyik fivér őt választotta inasának. Pedig Washingtonnak nem kellene rettegnie. Christopher Wilde excentrikus figura: természetbúvár, felfedező, feltaláló, és elszántan küzd a rabszolgaság eltörléséért. Megszállottan dolgozik egy repülő masina megépítésén.
Washington a gazdája révén belép a csodák birodalmába, ahol az éjszakai óceán fényekben gyúl ki a medúzáktól, ahol egy egyszerű vászonernyő segítségével bárki átszelheti az eget, ahol még egy rabláncon született kisfiú is megtalálhatja az élet értelmét és az emberi méltóságot.
Egy végzetes éjszaka megölnek valakit, a gazdái könyörületességétől függ Washington további sorsa. Christopher Wilde-nak választania kell a rokonai becsülete és Washington élete között. A fiúnak muszáj menekülnie, vérdíjat tűznek ki a fejére. Egyedül kell megválaszolnia a kérdést: ki ő valójában – egy olyan világban, amely a puszta létezését is tagadja.


Esi Edugyan történetével kezdetben egy barbadosi cukornádültetvényre kalandozunk, egy rabszolga fiú oldalán. Sorsa azonban megváltozik, s tucatnyi kalandban lesz része a világ több pontján. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerhessétek Washington Black történetét!

Washington Black története már valamikor tavaly felkeltette az érdeklődésemet, mert amellett, hogy a legtöbb KULT Könyvet nagyon szerettem, a rabszolgasággal foglalkozó könyvek is nagyon érdekelnek. Én is beállok azok hosszú sorába, akik azt mondják, hogy kissé másra számítottak a könyvvel kapcsolatban, azonban ez egyáltalán nem jelent rosszat, csupán annyit, hogy él a fejemben – ahogy talán másokéban is – egy kép arról, hogy nagyjából milyen egy rabszolgaságról szóló regény, ehhez képest pedig valami egészen mást hoz Esi Edugyan – egy kalandregényt!

“– Nincs kifogásod a dolog ellen? – kérdezte.
Természetesen soha életemben nem jutott eszembe, hogy nekem bármi ellen kifogásom lehetne. Rémültem meredtem rá. – Dehogy van, uram, Mr. Picur, uram – suttogtam.
– Picur – javított ki. – Ennyi is elég.
– Picur, uram.”

A történet kezdete akár tipikusnak is mondható: Washington Black kisfiúként egy ültetvényen dolgozik, és bizony nem bánik vele kesztyűs kézzel az élet, amikor megjelenik a mindennapinak egyáltalán nem nevezhető Picur – a Gazda testvére, és elkezdi megvalósítani tudományos vízióit. Ehhez pedig egy véletlen folytán épp Washt szemeli ki. Így kezdődik hát kettejük kalandja, melynek során Wash szépen lassan elkezd bízni a férfiban, aki mellett fokozatosan kibontakozhat az értelme és a különleges rajztehetsége. A jó időszak azonban sajnos nem tart sokáig Wash életében, és hamarosan egészen másmilyen kalandba kerül, mint amire számított.

A könyv a cselekménye szerint nagyjából négy részre osztható fel: ebből az elsőt, mely az ültetvényen játszódik, akár valamiféle bevezetőnek is tekinthetjük, ezután kezdődnek a kalandok, majd a harmadik résztől már Washington felnőttként tűnik fel. Számomra ez a középső rész kicsit laposabbra sikeredett, itt eltávoloduk a kalandregénytől, és Wash mindennapi életébe pillanthatunk bele, ami szerintem nem adott hozzá olyan sokat a könyvhöz, inkább úgy tűnt, mintha a szerző teljesíteni akarta volna a kötelezőt azzal, hogy néhány fejezeten át bemutatja az afrikai főszereplő hányattatásait a társadalomban. Szerencsére azonban lassan, ahogy a fiú fokozatosan ismét kezd magára találni, úgy a cselekmény is izgalmasabbá válik, a míg végül az utolsó részhez érkezünk, ami nekem kimondottan tetszett, nem is beszélve a szépirodalmi igényű, elgondolkodtató lezárásról.

“A magamfajta teremtmény nem tartozhatott senkihez, sehová; elcsúfított fekete fiú, aki érdeklődik a tudomány iránt, akinek tehetsége van a rajzoláshoz-festéshez, de fut, mindig csak fut, még a leghalványabb árnyék elől is.”

Kalandregényhez képest egyébként az egész regény nagyon filozofikus, ezért egyáltalán nem bántam, hogy az események picit lassabban követik egymást. A lassabb tempó persze nem feltétlenül nyeri el mindenki tetszését, de én szeretem, ha el tudok gondolkodni a mondanivalóról, az pedig ebben a regényben bőven volt, ráadásul nemcsak a rasszizmusról és a feketék helyzetéről, hanem például a szeretetről, a tudományról és a küzdelemről is fontos dolgokat mondd el a történet. Mindeközben pedig végig nagyon olvasmányos, de igényes nyelvezetet használ az író, mely egyaránt passzol a filozofikus tartalomhoz, a történetben megbúvó szimbólumokhoz és metaforákhoz, és a kalandos, itt-ott szinte fantasyra hajazó cselekményhez is.

Érdemes még egy pillantást vetni a karakterekre is, akiket nagyon szerettem ebben a könyvben! Washington alakja különösen valósághű lett, nagyon tetszett, ahogy Washington értelmezni próbálja, hogy miért választotta Picur, és hogy milyen szépen, fokozatosan kerül közelebb a férfihez, akihez aztán nagyon ragaszkodik. Egészen furcsa, szerintem akár pszichológiai szempontból is vizsgálatra érdemes kapcsolat alakul ki kettejük között, és azt is rettenetesen érdekesnek találtam, hogy hogyan válik a tudománnyal együtt Picur is egyre fontosabbá Washington számára, amikor elkezdi ismét felfedezni önmagát, és feldolgozni a múltban történteket. Washingtonnal ellentétben Picurt sokkal kevésbé tudta megérteni, mert egy igazi különc figuráról van szó, akinek az indítékai eléggé homályosak, és csak néha bukkan elő az álarca alól a szeretet. Ennek ellenére az ő karakterét is nagyon erősnek éreztem – nem csoda, hogy nagy hatást tudott tenni Washingtonra.

Érdekes könyv tehát a Washington Black, mely szerintem nem véletlenül kapott ennyi díjat, hiszen valami egészen különlegesre vállalkozik: egy klasszikus kalandregényt és egy rabszolgaságról szóló történetet gyúr egybe, ami természetesen nem mindenek tetszik, de aki nyitott az ilyesmire, és azt sem bánja, hogy a cselekmény néhol lassabb, sőt, talán nem is mindenhol tökéletes, az igazán érdekes tapasztalattal fog gazdagodni, ha elolvassa a regényt. Egy egészen különös hibridet kapunk ugyanis, ami hol jobban, hol rosszabbul, de műfajok határán egyensúlyoz, miközben végig szépirodalmi igényű marad.

Értékelés: 

Rating: 4 out of 5.

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt megvásárolhatod!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Mivel a történetben jelentős szerepet kap egy repülőszerkezet, az úgynevezett Felhőcsónak, ezért a mostani játékunkban is a repülésé lesz a főszerep. Minden állomáson találhattok egy képet a repülés korai szakaszából származó építménnyel (vagy annak rajzával), a feladatotok pedig csak annyi lesz, hogy felismerjétek a képen látható eszközt, és megírjátok annak nevét és feltalálóját a Rafflecopter megfelelő sorában.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

(Ha nem látod a képet, kattints ide!)

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

05.07. Booktastic Boglinc
05.09. Könyv és más
05.11. Utószó
05.13. A szofisztikált macska

A könyv adatai:

Kiadó: XXI. Század
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 364
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786155915901
Fordította: Gy. Horváth László
Megjelenés időpontja: 2020. november 2.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d bloggers like this: