Értékelés

Erin Morgenstern: Csillagtalan tenger

Fülszöveg:

A ​rajongók millióit világszerte meghódító Éjszakai cirkusz szerzője egy titkos föld alatti világban játszódó, kortalan szerelmi történettel tér vissza, melynek a szereplői kalózok, festők, szeretők és hazugok, valamint egy gyönyörű, csillagtalan tenger.
Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.
Ezen a helyen elveszett városok vannak, és szeretők lakják, akik az idő határait átlépve az ajtórések alatt csúsztatják be egymásnak a leveleiket, miközben a halottak elfeledett történeteket suttognak. Zachary megismeri az őrzőket, akik nagy áldozatot hoztak azért, hogy megvédjék ezt a világot, akik feláldozták a szemük világát és a nyelvüket, hogy megóvják az archívumot. És találkozik azokkal is, akik el akarják pusztítani. Összefog Mirabellel, a hely elszánt, rózsaszín hajú védelmezőjével, és Doriannel, a jóképű, mezítlábas férfival, majd bejárja a kanyargós alagutakat, a félhomályos lépcsőket, a zsúfolt báltermeket és a varázslatos világ édes ízű tengerpartjait, közben pedig ráébred, hogy mit is kell tennie. Nemcsak abban a rejtélyes könyvben, hanem a saját életében is.

Erin Morgenstern új regénye arannyal átszőtt fantázia, ami végig azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent valójában a történetek ereje. A Csillagtalan Tenger egy könyvrajongókhoz írt szerelmes levél. Álomszerű és nyugtalanító, tele érzelmekkel, rejtéllyel és szenvedéllyel.


Erin Morgenstern az Éjszakai cirkusz után egy újabb felejthetetlen regénnyel tér vissza! A Csillagtalan Tengerben világok és idősíkok fonódnak össze, és a pókháló finomságú cselekményfonalat követve mi is részeseivé válhatunk a rejtélyes történetnek. Tartsatok bloggereinkkel, és játszatok velünk, hogy megnyerhessétek a kiadó által felajánlott példányt!

„Rájött, hogy már nem bánja, ha a történetei fennmaradnak. Nem zavarja, hogy nem tetszenek mindenkinek egyformán, mert ilyen a történetek természete. Nem minden történet szólít meg mindenkit, de valahol, valamikor mindenki talál olyat, amelyik megszólítja, ilyen vagy olyan formában.”

Erin Morgensterntől még nem olvastam semmit korábban, de a Csillagtalan tenger más első pillantásra nagyon szimpatikus regénynek tűnt, így nagyon örültem, hogy már a megjelenésekor megkaphattam. Ennek ellenére csak a napokban olvastam el a regény, mely már az első oldalakon szembement azzal, amit előzetesen elvártam tőle. A könyv ugyanis három különálló történettel kezdődik, amelyek között látszólag semmilyen kapcsolat nincs, ráadásul egy különös, mágikus világban játszódnak. Bevallom, az első pár oldal után kicsit csalódott voltam, mert kissé összezavart a kezdés – egy izgalmas, csodálatos fantsyt vártam, ehhez képest ez a regény inkább egy komorabb hangulatú, különös történetnek tűnt, mely erősen terhelt szimbólumokkal. Szerencsére az első benyomás nem térített el, és tovább olvastam, míg végül én magam is beleszerettem a könyvbe, és kimondottan megkedveltem ezt a varázslatos, kissé sötét, de leginkább titokzatos hangulatot, mely a Csillagtalan tengerből árad.

A Csillagtalan tenger fülszövegében azt olvashatjuk, hogy a történet szerelmeslevél a könyvek szerelmeseihez, ami egyrészt igaz, bár én mégis azt mondanám, hogy ez a könyv egy szerelmeslevél magukhoz a történetekhez. A nagyjából egységes, és nagyrészt követhető cselekményt ugyanis időről időre megszakítják történetek, mesék, melyek nagyon erős szimbolikával rendelkeznek, és bár látszólag különállók, a regény végére nagyjából összeállnak. A cselekmény összeállítása ezekből a darabkákból nem egyszerű, és még a végére sem kapunk egy teljes, megmásíthatatlan sztorit, hiszen rengeteg a metafora (nem, ezek nem hasonlatok, ahogy a könyvben többször is említik, hanem metaforák – ez valószínűleg fordítási hiba). Ezek a mesék (nem a klasszikus értelemben vett mesék, de azért nevezem így őket, hogy megkülönböztessem a másik történetszáltól) egyébként nagyon különbözőek, és van közöttük néhány igazán gyönyörű, sőt, szerintem itt található a legszebb történet is, amit valaha olvastam: a fogadós és a titokzatos nő meséje, akik egy sötét, téli éjszakán találkoznak.

„Maga hisz a varázslatban, Ms Hawkins? […] Hisz a titokzatosban, a fantasztikusban, a valószerűtlenben vagy a lehetetlenben? Hisz abban, hogy mindaz, amiket mások álomnak vagy képzelődésnek tartanak, valóban léteznek? Hisz a mesékben?”

Ahogy már korábban is írtam, a könyv elején még nem rajongtam ezekért a mesékért, mert összezavartak, de később már nagyon élveztem a belőlük kirajzolódó történet darabkáinak összeillesztését. Addig is azonban, amíg megbarátkoztam a mesékkel, ott volt Zachary Ezra Rowlins szála, mely egy jóval összeszedettebb, követhetőbb történetet rajzol ki – bár nyilván nem független a meséktől. Zachary átlagos egyetemista fiú, aki egy nap egy különös könyvben olyan történetre bukkan, mely róla szól: egy számára is fontos gyerekkori emlékét írja le szóról szóra. Zachary ezután elkezd nyomozni a titkozatos kötet után, de nem sok támpontja van, csupán néhány szimbólum, melyet a borító belsején talál. Innen indul a fiú nagyon érdekes, különös kalandja, mely a végére már igazán szürreálissá – az én ízlésemnek szinte már túlzottan is szürreálissá – válik.

A karakterek közül talán csak Kat az, aki kiemelkedik, és érdekes személyiséggel rendelkezik, mellyel ki is érdemli, hogy kapjon egy saját történetet. Azonban a főhősünk, Zachary – ahogy igazából a többi szereplő is – nem egy háromdimenziós, különösebben kidolgozott karakter, szerepe nem az, hogy lélektani mélységekkel találkozzunk rajta keresztül, hanem hogy őt követve végighaladjunk a Csillagtalan tenger partján álló kikötő történetének utolsó felvonásán. Zachary valójában annyit tesz, hogy végigjárja a neki kijelölt utat, és bár a történet bármely pontján dönthetne másképp, ő mégis követi Mirabelt (nem véletlenül), vagy azokat, akik megmondják neki, hogy mit tegyen. A könyvben tehát erős az önreflexió, hiszen gyakran hivatkozik a mű önnön történetszerűségére. Zachary kalandja tehát tekinthető egy ugyanolyan mesének, mint bármelyik másik a könyvben, és ha így értelmezzük, nem is lehet megbízható, hiszen erősen metaforikus.

Túl az irodalomtudományos fejtegetésen elmondhatom, hogy a történet nem különösebben izgalmas a cselekmény szintjén, azt inkább az olvasó és Zachary közös nyomozás adja a Csillagtalan tenger és a kikötő múltjával kapcsolatban. Így a regényt inkább azoknak tudom ajánlani, akik kedvelik az ilyen jellegű, az olvasó gondolkozására erősen építő könyveket, melyek nem adják könnyen magukat, és az is meglehet, hogy egészen különbözőképp értelmezik az olvasók. Ha ez nem tántorít el bennünket az olvasástól, akkor egy igazán egyedi regényt ismerhetünk meg, mely megmutatja, hogy milyen csodálatosak is a történetek, hogy hogyan is működnek, és hogy miért is szeretjük őket.

Te hiszel a mesékben?

Értékelés:

Rating: 4.5 out of 5.
A könyv hangulatát nagyon jól megragadja ez a rövid előzetes.

Ha kedvet kaptál a könyvhöz, itt beszerezheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A Csillagtalan Tenger történéseit egy olyan titokzatos könyv indítja el, amelyre főhősünk véletlenül akad rá a könyvtárban. A könyvmolyok fellegvára előtt tisztelegve most olyan idézeteket hoztunk nektek, amelyekben szintén a könyvtárakról esik szó. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok annak a szerzőnek a nevét és könyvnek a címét, ahonnan az idézet származik.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladat:

– A könyvtár tudja, mit akar – jelentette ki a vén könyvtáros, Hürokkin mester, miközben Lazlo követte őt a titkos lépcsőn, vissza a földszintre. – Ha ellop magának egy fiút, hagyjuk, hogy megtartsa.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai:

10.03. Flora the Sweaterist
10.04. Readinspo
10.06. Booktastic Boglinc
10.08. Fanni’s Library
10.10. Utószó
10.12. Hagyjatok! Olvasok!

A könyv adatai:

Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés: Budapest, 2020
Oldalszám: 544 oldal · keménytáblás
ISBN: 9789634197423
Fordította: Bosnyák Edit
Eredeti cím: The Starless Sea

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük