Egyéb

10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a Metró-trilógiáról!

Nemrég ismerkedtem meg Dmitry Glukovsky trilógiájával, a Metro 2033-mal, és ahogy utánaolvastam kicsit a regények hátterének, nagyon sok érdekességet megtudtam róla. Így született meg ez a poszt, amiben összegyűjtöttem 10 olyan érdekességet a trilógiáról, amit nem biztos, hogy tudtatok.

1. Bonyodalmak a film körül

A Metro 2033 megfilmesítése igazi álomprojekt lett volna egy csomó producernek, de Glukhovsky nem adta könnyen a jogokat, mert azt szerette volna, ha minőségi, nagy költségvetésű film készül a könyvéből. A megfilmesítés jogai évekig a Metro-Goldwyn-Mayernél volt, akik el is kezdték a munkálatokat, azonban a film végül azért nem készülhetett el, mert a stúdió Moszkvából Washingtonba akarta áthelyezni a történetet, és ezzel a sztori lelkét ölték meg. A napokban azonban robbant a hír, hogy Glukhovsky megegyezett a Gazprom Media Holdinggal, és azt nyilatkozta, hogy rájuk végre bátran rábízza a filmet, de maga is részt fog venni a munkálatokban kreatív producerként. A forgatás már 2020-ban megkezdődhet, és ha minden jól megy, 2022-re a mozikba is kerülhet.

Képtalálat a következőre: „metro 2033”
Forrás: Flickr

2. A Metró és a játékok

Glukhovsky bevallottan szereti a játékokat, nem véletlen, hogy a könyvéből is hamar videojátékot készítettek, sőt, a Metró 2033 végső verziója már kifejezetten azzal az elvárással készült, hogy egy videojáték alapjául szolgáljon. A regény inspirációjául is – többek között – egy játék szolgált, méghozzá Glukhovsky egyik kedvence a Fallout 2.

3. A moszkvai metró

Aki olvasta a könyvet, az tudja, hogy a regényben megjelenő metróhálózat a valóságos moszkvai metró, még az állomásneveket sem nagyon változtatta meg, ezért egy térképpel bárki végigköveti a főszereplők útját. Azt sem Glukhovsky találta ki, hogy a metró bunkerül szolgálhat az embereknek, ugyanis a moszkvai metrót kifejezetten úgy építették, hogy egy esetleges atomháborúban védelmet nyújtson a túlélőknek. A valóságban azonban nem élhetnének ilyen hosszú ideig a metróban a radioaktív szennyezettség miatt.

Képtalálat a következőre: „metro moscow”
A moszkvai metró térképe / Forrás: Wikipédia

4. Metro-2

A Metro-2 – a publikus vonalak mellett húzódó titkos metróvonal –  sem kitaláció – illetve nem feltétlenül az, ugyanis máig feltételezik, hogy létezik egy titkos metróhálózat Moszkvában, amit Sztálin parancsára a metróval egy időben építettek ki. A  hálózat célja az volt, hogy az állam és a párt vezetőit kimenekíthessék szükség esetén, és kormányzati bunkereket, és főbb épületeket köt össze. A Metro-2 bejárata a feltételezések szerint a Szportyivnaja és az Egyetem megállók között van, ugyanis balra van itt egy leágazás, ami hivatalosan zsákutca, azonban egy hermetikus vaskapuval van lezárva, folyamatosan kivilágítják és kamerákkal figyelik. Felmerül tehát a kérdés: miért figyelnének folyamatosan egy zsákutcát?
A hálózat részben biztosan létezik (pl. a Kreml alatti bunker), azonban eddig senki nem cáfolta meg a hálózat többi részének létezését sem. 

Moscow_metro_D6_tunnel_switch
A feltételezett bejárat / Forrás: Wikipédia

5. A Metró és a valóság

A Metró nagyon összetett mű, és nem nehéz belátni, hogy nem kevés utalás található benne a valóságra, és a valós társadalmi csoportokra. Glukhovsky azonban ennél pontosabban is meghatározta, hogy mit akart bemutatni a könyveiben: a Metró 2033-ról azt mondta az író, hogy a ’90-es évek Oroszországára utal, míg a Metró 2035 – különösen a végén lévő fordulat – a modern Oroszországról lett mintázva.

6. Különbségek

Ha egy könyvből játékot vagy filmet csinálnak, akkor már csak a médiumváltás miatt is muszáj valamennyit változtatni a történeten. Azonban a Metró-trilógia adaptálása során más is közrejátszott, Glukhovsky ugyanis azt nyilatkozta, hogy a játék és a könyv közötti különbségeket szándékosan hozták létre, hogy azok se unatkozzanak a játék során, akik korábban már olvasták a könyvet.

7. A szörnyek

A Metró-trilógiában rengeteg szörny bukkan fel, azonban ezek a lények nem a semmiből kerültek a Földre – minden mutáns valamilyen mai állattól származik, és a sugárzás alakította át őket. Így tehát a démonok denevérekből, a könyvtárosok állatkerti gorillákból, a nagy madár pedig galambból alakult ki.

Képtalálat a következőre: „metro 2033 monster”
Forrás: Pixabay

8. Online változat

Glukhovsky eredetileg online jelentette meg a műveit, ingyenesen, és a könyvek digitális változatai máig elérhetőek az interneten, hogy azok is el tudják olvasni, akik nem tudják megvásárolni a könyveket. Az első verzióban, ami online megjelent, a főszereplő, Artyom meghal egy kóbor golyótól, de a kiadók így nem akarták megjeleníteni a művet, ezért ez a könyvből kimaradt.

9. Vádak

A Metró 2033 miatt Glukhovskyt ruszofóbiával, azaz Oroszország-ellenességgel is megvádolták, de Dmitry Glukhovsky tagadta ezt, ugyanakkor elmondta, hogy szeretné, ha az országa hasonlítana az Egyesült Államokhoz, szabad és demokratikus hatalom lenne. Hasonló vádak érték a játékok készítőit is, így 2016-ban született egy petíció, melyben arra szólítják fel a szerzőt, hogy vonja vissza a 4A Games engedélyeit az adaptálásra, mert az alkalmazottaik ruszofóbok. A petíciót mindössze 22 ember írta alá.

10. Az univerzum bővülése

Glukhovsky számtalan orosz és más nemzetiségű írót is megihletett, így rengeteg könyv született, amik a Metró 2033 univerzumához csatlakoztak. Nem is csoda, hogy ilyen sokan rajongnak a trilógiáért, hiszen a könyvek már 20 nyelven elérhetőek.

Források: itt, itt és itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: