Ajánló

Könyvajánló: íme a legizgalmasabb könyvhetes megjelenések!

Alig múlt el a Könyvfesztivál, máris újabb könyves eseményre készülhetünk: a 90. Ünnepi Könyvhétre, mely idén – az eddigiektől eltérően – nem a Vörösmarty téren, hanem a Várkert bazárban lesz. A kiadók azonban idén is rengeteg újdonsággal készülnek a június 13 és 17 között megrendezésre kerülő eseményre, de én kiválogattam azt a 10 megjelenést, ami szerintem a legizgalmasabb lesz idén. A sorrend véletlenszerű, mert képtelen voltam rangsorolni ezt a rengeteg jó könyvet.

1. Sally Rooney: Normális emberek

Szerencsére a Könyvhét sem múlik el új KULT Könyv nélkül, ráadásul egy egészen izgalmas regényhez lesz szerencsénk. Sally Rooney: Normális emberek című könyve rengeteg díjat és jelölést besöpört már a megjelenése óta, ezért nagy öröm számomra, hogy magyarul is elolvashatjuk.

Fülszöveg:

Bámulatos ​és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története. 
Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Conell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak. 
Érettségi után mindketten az ország legjobb egyetemére, a dublini Trinity College-ba kerülnek ösztöndíjasként. Az egyetemi évek alatt sem sodródnak el egymástól, összetett kapcsolatukban ellentmondásos helyzeteket szül a vonzalmaik és a lehetőségeik közt feszülő különbség. 
Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét. 
Sally Rooney Dublinban él. A Normális emberek a második regénye, amelyet jelölték a 2018-as Man Booker-díjra. 
Első, Beszélgetések barátokkal című kötetével 2017-ben elnyerte a Sunday Times/PFD fiatal írók díját. A Stinging Fly című, félévente megjelenő irodalmi magazin szerkesztője.

2. Tünde Farrand: Farkasország

Egy nagyon érdekes bemutatkozó regény is megjelenik a Könyvhétre, méghozzá a Debrecenben született, jelenleg Sheffieldben élő Tünde Farrand Farkasország című műve. A fülszövege alapján egy nagyon izgalmas disztópiáról van szó, és mivel én amúgy is kedvelem ezt a műfajt, nem hagyom majd ki ezt a könyvet sem. Ráadásul a könyvet Kazuo Ishiguro – számomra nagyon kedves – regényéhez, a Ne engedj el…-hez hasonlítják, remélem, hogy nem csak marketingfogás, és tényleg ilyen remek könyv lesz a Farkasország.

Fülszöveg:

2050, London: a társadalom a szűk eliten kívül a fogyasztás alapján tagolódik három rétegre, és mindenkinek eleget kell dolgoznia, keresnie és költenie, hogy kiérdemelje lakhatási jogát. Amikor pedig valaki már nem költi tovább a pénzét, nonprofit személynek minősítik, és vissza kell vonulnia valamelyik fényűző Méltóságházba, ahol előbb kilenc csodás hónap várja, aztán a békés eutanázia. 
Miután az építész Philip egy nap a bankszámláján lévő megtakarítással együtt eltűnik, felesége, Alice azon kapja magát, hogy biztosnak hitt otthonát és lakhatási jogát is elveszítheti. A nő nekilát kideríteni, mi történt, és nyomozása során nemcsak saját családja sorsáról, hanem az új társadalmi rend mögötti valóságról is megtudja a szörnyű igazságot. 
A Magyarországon született, de Angliában élő szerző bemutatkozó regénye ijesztően aktuális disztópia a Ne engedj el… szellemében.

a

3. Andrew Ridker: Jótét lelkek

Kimondottan érdekes és tartalmas családregénynek tűnik Andrew Ridker regénye, melyet a GABO Kiadó hoz most el a magyar olvasóknak. A tartalom mellett pedig a külső is igazán megkapó: a regény gyönyörű borítóval érkezik a Könyvhétre.

Fülszöveg:

Arthur ​Alter bajban van. Egy középnyugati főiskola középszerű professzoraként nem tudja fizetni a jelzálogát, nála sokkal fiatalabb barátnője bármikor elhagyhatja, felnőtt gyerekei pedig szóba sem állnak vele. Ráadásul egy kellemetlen pénzügy is nyomasztja: nemrég elhunyt felesége, Francine titokban összekuporgatott egy kisebb vagyont, amelyet aztán a gyerekeikre hagyott.
A fiú Ethan, aki neurotikus remeteként él Brooklyn menő környékén, a lány pedig Maggie, aki kényszeres önmegtartóztatással próbál nemes életet élni. A családi házuk elvesztéséért aggódó Arthur kibékülés címszóval meghívja őket St. Louisba, ezzel azonban akaratlanul is ezeréves sérelmek és emlékek Pandora-szelencéjét nyitja ki – amelyek többsége Francine-hez kötődik, a nőhöz, akinek az élete talán kulcsot jelent mindannyiukhoz.
A New Yorkon, Párizson, Bostonon, St. Louison és egy kis zimbabwei városon átívelő Jótét lelkek fanyar humorú, érzelmes családtörténet Jonathan Franzen modorában, többek között arról, mit jelent „jó embernek” lenni.

4. Nnedi Okorafor: A halálmegvető

Mivel mostanában elég nagy rajongója vagyok a fantasynak, ráadásul a disztópia és sci-fi is a kedvenc műfajaim közé tartozik, ezért nem hagyhatom ki a Könyvhétre érkező A halálmegvető című könyvet sem, sőt, talán ezt a regényt várom leginkább. Ráadásul nem mindennapi helyszínre, a posztapokaliptikus Afrikába repít minket a szerző, ami csak fokozza az érdeklődésemet a regény iránt.

Fülszöveg:

A ​posztapokaliptikus Afrika egyik vidékén népirtás zajlik, törzsek vére áztatja a földet. Egy nő, aki túlélte a faluja földig rombolását, és akit megerőszakolt az ellenség tábornoka, a halálban reménykedve a sivatagba megy. Kilenc hónappal később azonban életet ad egy dühös csecsemőnek, kinek haj- és bőrszíne a helyi törzsektől eltérően a homokra emlékeztet. A nő meg van győződve arról, hogy a lánya más – különleges –, ezért elnevezi Onyesonwunak. A név ősi nyelven azt jelenti: halálmegvető.
Onyesonwu már gyerekként rájön, hogy a fogantatása körülményei testi és társadalmi bélyeget nyomtak rá. A többiek szemében ő egy ewu, vagyis az erőszak szülötte, félfajzat és számkivetett, akiről az emberek úgy tartják, hogy erőszakos életre van kárhoztatva. Ám Onyesonwu nem átlagos ewu: már gyerekként is kezd megmutatkozni egyedülálló varázsereje. Idővel egyre jobban kiteljesednek a képességei, és amikor véletlenül látogatást tesz a szellemek birodalmába, megtudja, hogy egy nagyhatalmú varázsló próbál az életére törni.
Onyesonwu először kétségbeesetten próbál elrejtőzni leendő gyilkosa elől, ám a természete ezt nem hagyja. Így elindul végül egy olyan úton, aminek a végén harcossá válhat. Hogy beteljesítse sorsát, meg kell küzdenie a természettel, hagyományokkal és történelemmel, az igaz szerelemmel és kultúrája spirituális rejtelmeivel. Egyaránt várnak rá veszélyes kihívások egy olyan jövőbeli Afrikában, ahol látszólag soha semmi nem változott – és olyan földöntúli síkokon, melyeknek a létezéséről ugyan sokan tudnak, de csak nagyon kevesen képesek járni rajtuk.
Nnedi Okorafor 2010-ben megjelent és azóta korszakos jelentőségűvé vált regénye helyezte fel az afrikai tematikájú műveket az SFF műfajának térképére. A halálmegvető 2011-ben megkapta a rangos World Fantasy-díjat, de jelölték a Nebulára és Locusra is, az HBO pedig már dolgozik a televíziós sorozaton, aminek George R. R. Martin a vezető producere.

5. Joanna Goodman: Elveszett lelkek otthona

Nagyon szeretem az igaz történeten alapuló regényeket, különösen, ha jól vannak megírva, mert sokkal ütősebbek és meghatóbbak tudnak lenni, mint a kitalált történetek. Ezért tetszett meg Joanna Goodman könyve, az Elveszett lelkek otthona, mely egy árvaházban élő kislány tragikus sorsát dolgozza fel. Már nagyon várom, hogy a kezembe vehessem ezt az érdekes történetet.

Fülszöveg:

Jóváteheti-e ​a szeretet a jóvátehetetlent? 
Az 1950-es években járunk a kanadai Québecben, ahol az angol és francia közösségek együttélése csak látszólag harmonikus, a mélyben súlyos feszültségek húzódnak. 
A tizenöt éves Maggie Hughes angol apja sem szíveli a franciákat, s mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Maggie a szomszédos farmon élő francia fiúhoz menjen feleségül. Így amikor Maggie teherbe esik, a szülei ráveszik, hogy mondjon le a kislányról, s az újszülött Elodie árvaházba kerül. 
A kislány amúgy sem könnyű sorsa újabb tragikus fordulatot vesz, amikor a nagyobb állami támogatás miatt a gyermekotthont, ahol él, elmegyógyintézetté, a több ezer állami gondozott gyermeket pedig értelmi fogyatékossá nyilvánítják. 
Van-e szabadulás ebből a kilátástalan helyzetből? Túl lehet-e élni egy léleknyomorító intézmény megaláztatásait, és létezhet-e feloldozás és megnyugvás egy anya számára, aki ilyen helyzetbe taszította gyermekét? 
Joanna Goodman valós eseményeken alapuló regénye szívbe markoló és felemelő történet az anya-lánya kötelék megbonthatatlanságáról, s megrázó pillanatfelvétel Kanada történelmének egyik sötét időszakáról.
Joanna Goodman kanadai írónő ötödik regénye, az Elveszett lelkek otthona 2018-ban jelent meg, és óriási kritikai visszhangot váltott ki. A 20. század közepén a québéci hatóságok a katolikus egyház közreműködésével körülbelül húszezer árva gyereket nyilvánítottak értelmi fogyatékossá a nagyobb állami támogatás reményében. A tartomány akkori vezetője után magukat Duplessis-árváknak nevező károsultaknak az ügy kirobbanását követően a kanadai kormány jóvátételt fizetett.

6. Alice Walker: Az öröm titkának őrzői

Tavaly olvastam Alice Walkertől a Bíborszínt, és nagyon nagy hatással volt rám, tipikusan olyan könyv, amit minden nőnek (sőt, mindenkinek) el kellene olvasnia. Valószínűleg a szerzőnő másik regénye, Az öröm titkának őrzői sem kevésbé fontos mű, ráadásul a Bíborszínben is megjelenő Tashi történetét követi nyomon, akit rituálisan megcsonkítottak. Már maga a téma is hátborzongató, kíváncsi leszek, hogy mit tud kihozni még belőle a szerző.

Fülszöveg:

A ​Bíborszín-ben néhány mondat erejéig feltűnik Tashi, a női beavatási szertartáson átesett olinka lány, akit férje magával vitt az Egyesült Államokba. Ez a könyv az ő története. 
Női beavatási szertartás… Milyen költői neve van annak a borzalomnak, aminek következtében a legfrissebb adatok szerint kétszázmillió nő és kislány él állandó fájdalomnak, szülési komplikációknak kitéve, megfosztva minden testi örömtől. Tashi beleőrül a tudatba, hogy rosszul értelmezett hűségből önként vetette alá magát teste megcsonkításának, ami miatt fia agykárosodással születik. Tashi afrikai és amerikai énje mellett megszólal fia, férje, férje szeretője, a közös gyerek és az analitikus is – ebből a többszörös fénytörésből áll össze a rettenet kaleidoszkópja. A szöveg szívhez szóló líraiságát a gyomorforgató félmondatok és képek teszik maradandóvá. 
Alice Walker kiáltványnak szánta a könyvét: „Egyszer s mindenkorra véget kell vetni a nők elnyomásának. Ezt a történetet senki sem fogja szeretni, de remélhetőleg elfelejteni sem tudja majd senki.”

7. Seanan McGuire: Mélybe ránt a lápvilág

Tavaly nagy sikere volt Seanan McGuire kisregényének, a Minden szív kaput nyit című könyvnek, és valószínűleg nem lesz ez másként a regény folytatásával sem, mely a Mélybe ránt a lápvilág címet kapta, és a Minden szív kaput nyit előzményeként tekinthető. Bár az első rész nem nyerte el maradéktalanul a tetszésem, talán ezzel több szerencsém lesz.

Fülszöveg:

A ​két iker, Jack és Jill tizenhét évesen tértek vissza otthonukba, ezt követően kerültek Eleanor West csellengő gyermekeknek fenntartott intézetébe. 
De vajon mi történt velük ezt megelőzően, a Lápvilágon? 
Jacqueline anyja tökéletes lánya volt: csendes, udvarias, mindig hercegnőhöz illő ruhában.
Ugyan kissé szigorúan bántak vele, de hát a tökéletes gyermekek nem teremnek csak úgy. 
Jillian apja tökéletes lánya volt: kalandvágyó és vagány. Az apja jobban örült volna egy 
fiúnak, de ha már így alakult, kihozta a helyzetből a legtöbbet. 
Az ikrek ötévesen jöttek rá, hogy a felnőttekben nem lehet megbízni. 
Tizenkét évesen lementek a lehetetlen lépcsőn, hogy megtanulják, a megjátszott szeretet nem elég, hogy felkészítse az embert egy olyan életre, amelyet át- meg átsző a varázslat… És ahol a halállal, vámpírokkal, őrült tudósokkal és létfontosságú döntésekkel kell majd 
szembenézniük.
Seanan McGuire új története a sokszorosan díjnyertes Minden szív kaput nyitban megismert sötét és mágikus világba kalauzolja el az olvasókat, ahol a tündérmesék mélyén gyakran szörnyek rejtőznek, az igazság pedig ezer foggal mar bele az emberi lélekbe.

8. Tóth Krisztina: Fehér farkas

A Könyvhét alapvetően a magyar szerzőkről szól, ezért természetesen sok magyar könyv jelenik meg az eseményre, például Tóth Krisztina legújabb novelláskötete, a Fehér farkas, mely a fülszövege alapján nagyon ígéretesnek tűnik. A kötet olyan fontos társadalmi problémákkal foglalkozik, melyek valamilyen szinten mindannyiunkat érintenek.

Fülszöveg:

„Minden ​lakás másik történet” – mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk.

9. Simon Stålenhag: Elektronikus állam

Egy nagyon különleges, illusztrált kötet is érkezik a Könyvhétre, amiből ráadásul már forog a film is, ez pedig Simon Stålenhagtól az Elektronikus állam. Bár a fülszövegéből nem tudtam meg sokat a regény történetéről, de az interneten fellelhető a kötetben szereplő rajzok jelentős része, amik elbűvölőek, ezért mindenképpen érdemes beszerezni a könyvet.

Fülszöveg:

A nagysikerű illusztrációk és történet, amik meghódították a világot, és amiből a Bosszúálló-filmek forgatókönyvírói és az Az rendezője készít filmet!
1997-ben egy elszökött tinédzser a sárga játékrobotjával nyugat felé tart egy különös Amerikában. A vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Ahogy az autójukkal a kontinens szélére érnek, egy olyan világ tárul eléjük, amiben mintha a civilizáció hosszú küzdelem után megadta volna magát. Miben reménykedhetnek?
A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az Elektronikus államban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk. Hollywood jelenleg több történetének a megfilmesítésén is dolgozik.

10. Giovanna Fletcher – Tom Fletcher: Eve of Man – A jövő reménye

Ezt a könyvet is nagyon várom már, mert a fülszövege alapján nagyon izgalmasnak tűnik, és ráadásul a borítója is elnyerte a tetszésemet. Nagyon remélem, hogy tényleg olyan jó lesz, mint ahogy elképzelem. A könyvvel kapcsolatos további érdekesség, hogy a Maxim előrendelési garanciát vállalt rá, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem jelenik meg időben a regény, úgy egy ajándék könyvet választhatnak mellé az előrendelők.

Fülszöveg:

MINDEN VÁRAKOZÁS ELLENÉRE TÚLÉLTE. AZ ELMÚLT 50 ÉVBEN EGY LÁNY SEM SZÜLETETT – AZTÁN JÖTT Ő. EVE-NEK NEVEZTÉK EL.
Eve-et egész életében távol tartották a másik nemtől, múltja titkait pedig sosem fedték fel előtte. Azonban 16 évesen a lánynak szembe kell néznie a sorsával. Kiválasztották számára a lehetséges társjelölteket. Az emberiség jövője az ő kezében van. És ő mindig is elfogadta a sorsát.
Amíg nem ismerte Bramet. Azonban most már Eve szeretné irányítani a saját sorsát. Szabad akar lenni. De hogyan is lehet választani a szerelem és az emberiség sorsa között?

Ezek az általam legjobban vár könyvhetes megjelenések! Remélem, tetszett a válogatás!

A képek forrás a moly.hu.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: