Értékelés

Mary Shelley: Frankenstein

covers_532174

Fülszöveg:

Victor Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…
Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?

Szinte nincs ember, aki ne hallotta volna már a Frankenstein nevet, ugyanis azóta, hogy Mary Shelley tizenévesen elkészítette a művet, elképesztő kultusz alakult ki a regény körül. Mégis meglepően kevesen vannak azok, akik valóban olvasták a regényt, így a történet teljes egészében nem forog közkézen, ráadásul tévedések is gyakran terjednek a könyvvel kapcsolatban. Már évek óta készültem rá, hogy rávetem magam a Frankensteinre, és most végre eljutottam odáig, hogy elolvassam, és iagzán nagy meglepetés ért, Frankenstein története ugyanis egészen más, mint amire korábban számítottam.

Frankenstein.1831.inside-cover
Az 1831-es kiadás borítója / Forrás: Wikipédia

A regény kezdetén adott egy fiatal férfi, Victor Frankenstein, aki az egész életét egy világtól elzárt városkában töltötte, azonban az érdeklődése és értelme lehetővé teszi számára, hogy egyetemre menjen, és kiszabaduljon a korábbi zárt világától. Itt aztán teljességgel elmélyül a biológiában és a kémiában, és egy ponton ráébred, hogy képes élőt teremteni. Így születik meg végül Frankenstein szörnye. Bár a regényt általában a horrorregények előzményének szokták tekinteni, egyáltalán nem félelmetes, sokkal inkább egy lélektani történet, mely a tudós vívódásait mutatja be, amikor ráébred, hogy a szörny, amit teremtett, közvetlenül fenyegeti őt és a családját.

A leginkább az lepett meg, hogy mennyire elgondolkodtató ez a mű: egyrészt érdekes, hogy mi vezetett odáig, hogy Frankenstein titokban embert alkosson, és a munkálatai során minden apróságra odafigyeljen, kivéve az esztétikát: a szörny ugyanis ijesztő és csúnya lesz, ami később meghatározza azt is, hogy kivé válik. Nem valami született rosszról van ugyanis szó, csupán az teszi rosszá a szörnyet, hogy folyamatosan elutasítja a társdalom a kinézete miatt, ami szintén egy nagyon érdekes probléma.

“Ádámodnak kéne lennem, de olyan vagyok, mint a bukott angyal, akit megfosztasz minden örömtől, pedig nem is tett semmi rosszat. Mindenütt boldogságot látok, s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve. Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek.”

A regény végén azon is elgondolkoztam, hogy létezett-e egyáltalán Frankenstein szörnye, ugyanis a történet során csak Victor találkozik vele, ráadásul az egész cselekményt csak elbeszélésekből ismerhetjük meg, tehát semmiben sem lehetünk biztosak. Azt hiszem, a mű végig egy érdekes játékot játszik az olvasóval, hiszen egyértelműen  vannak arra utaló jelek, hogy a szörnyeteg létezik, ugyanakkor Victor és a teremtménye között számos hasonlóságot fedezhetünk fel, mely arra enged következtetni, hogy a szörny csak a tudós bennsőjének kivetülése. Emellett nyomon követhetjük, hogy Frankenstein elméje fokozatosan egyre inkább elborul, ami ismét megkérdőjelezi, hogy mennyire hiteles az a történet, amit elmondott.

A regény tehát nagyon érdekes karaktereket vonultat fel, nemcsak Frankenstein és a teremtménye izgalmas, hanem az egyetlen fontos női karakter, Elizabeth is érdemes a közelebbi szemügyre vételre, nem is beszélve arról a házasságról, melyet mostohatestvérével szándékozik kötni. Akik azonban nem gondolkodnivalóra, hanem izgalmakra vágynak, azok számára is remek választás a Frankenstein, ugyanakkor tisztában kell lennünk vele, hogy a regény elsősorban nem kalandregény, hanem elsősorban Frankenstein lelki változásaira, érzéseire koncentrál.

“Kialakulatlan teremtmények vagyunk, csak félig készek, amíg egy nálunk bölcsebb, jobb és értékesebb valaki – s egy jó barátnak ilyennek kell lennie – hozzá nem segít, hogy esendő és gyarló természetünket tökéletesebbé tegyük.”

Mindenesetre a Frankensteint bátran ajánlom mindenkinek, ugyanis meglepően sokrétű alkotás, melyben mindenki megtalálhatja a neki tetsző elemeket. És persze az sem mellékes, hogy egy olyan alapműről beszélünk, aminek nem árt tisztában lenni a cselekményével, ugyanis szinte a teljes horror műfaj erre épült, nem beszélve a rengeteg feldolgozásról és adaptációról.

Értékelés:

Rating: 5 out of 5.

A napokban jött ki a Mary Shelleyről és a Frankenstein keletkezéséről szóló film, nézz bele az előzetesébe:

Egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: