Egyéb

Manga kisokos: ezt kell tudni a japán képregényekről!

Még sosem olvastál mangát, de szeretnél nekiállni? Érdekesnek találod a japán kultúrát? Nem tudod miért olvassa annyi ember ezeket a történeteket? Esetleg még sosem hallottál a mangákról? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor olvass tovább, mert ebben a bejegyzésben rengeteg dolgot összeszedtem, amit érdemes tudni erről a műfajról.

Mi a manga?

A manga a japán képregények összefoglaló elnevezése. Japánban már a 12. század óta rajzolnak ilyen képregényeket szórakozás és szórakoztatás céljából, tehát nem egy modern műfajról beszélünk, viszont mára a manga összeforrt a japán popkultúrával – elsősorban az európai gondolkodásban – azonban rengeteg nyugati hatás járult hozzá a létrejöttéhez. Tény azonban, hogy a legnagyobb kereslet Japánban mutatkozik a mangákra – ma az eladott könyvek és magazinok 40%-a manga Japánban, ami hatalmas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a japánok általában sokat olvasnak. Gyakorlatilag kultusz alakult ki a műfaj körül, Japánban vannak éjjel-nappali kölcsönzők és kávézók, ahol ingyen hozzájuthatnak a mangákhoz, és egy külön iparág épült a népszerű karakterekből készült játékok, kulcstartók, ruházati cikkek értékesítésére. Európába az 1980-as években tört be a manga, és mára már megkerülhetetlen lett a képregénypiacon, nem csoda, ha egyre több olvasóval rendelkezik. A mangák általában fekete-fehérek, de vannak olyanok is, amelyeket utólag kiszíneznek.

Manga vagy képregény?

A hagyományos képregények és a mangák között sok különbség van, de a legfontosabb talán az, hogy az európai képregények döntő többsége gyerekeknek íródott (szerencsére ez ma már változóban van), míg a mangák közül minden korosztály megtalálhatja a neki valót. Ebben segít, hogy a mangákat hagyományosan nem és korosztály szerint csoportokba rendezik (lásd lejjebb).

Fontos különbség még, hogy a manga egy narratívát vezet végig akár több száz részen át, míg az európai képregények általában minden füzetben egy új történetet mesélnek el. A művészi megoldások, azaz a rajzolás is nagyon eltér a két képregényfajta között, ugyanis a mangáknak van egy egyedi stílusuk és jelrendszerük, amik bár jelentősen eltérhetnek az egyes művészeknél, azért alapvetően összekötik a mangákat. Az érzelmek ilyen ábrázolása a rajzokon, a mangák nyomán, egyre elterjedtebb Európában is.

Manga_emotions-EN.jpg
Forrás: Wikipédia

Nem csak gyerekeknek való?

Nem, a mangákat különböző célcsoportok szerint készítik, nemre és korra specializálódva, ezért gyermekek és felnőttek egyaránt olvashatják.

Milyen típusú mangák léteznek?

A mangák nagyon sokfélék lehetnek tematikailag is, ezért az átláthatóság érdekében különböző csoportokra szokták osztani őket, amik általában a célközönség korán és nemén alapulnak. Lássuk ezeket:

Komodo (jelentése: gyermek): ezek a történetek a legfiatalabb korosztálynak, a gyerekeknek szólnak, és általában fontos szerepet kap bennük a család, de nem ritkák az aranyos kedvencek sem. Ezek a mangák általában nem dolgoznak fel komolyabb témákat. Ebbe a kategóriába tartozik például a Pokémon, amiről már biztosan te is hallottál.

Shounen (‘sónen’, jelentése: fiú): fiatal fiúknak szóló manga, aminek általában egy fiú a főszereplője, gyakran sportoló vagy harcos, aki különböző kalandokon megy keresztül. Ezekben a mangákban általában fontos szerepet kap a bátorság, barátság és a bajtársiasság. Ezekben a történetekben a nők általában szélsőségesen jó megjelenésűek, ennek ellenére ez a típus gyakran a lányok körében is népszerű. Ebbe a csoportba tartozik például a Naruto.

Shoujo (‘sódzso’, jelentése: fiatal hölgy, kislány): a shounen lány párja, általában fiatal lányoknak szól, leggyakoribb témája a szerelem, de gyakran megjelenik a dráma, a történelem és a fantasy műfaja is a történetekben, tehát eléggé széles palettán mozognak ezek a mangák. Mivel elsősorban nőknek szól, ezért a férfi szereplők gyakran átlagon felüli megjelenésűek. Ilyen például a Nana.

Seinen (‘szeinen’, jelentése: fiatalember): miután a shounen mangák olvasói kinőttek a gyerekkorból, számukra is ki kellett találni valamit, ugyanis továbbra is igényelték a mangákat. Így született meg a seinen, ami felnőtt, 18 és 30 év közötti férfiaknak szól, de vannak olyanok is, amik az idősebb üzletembereket célozzák meg. Ennek a típusnak sokkal kisebb az olvasótábora, mint a shounen mangáknak, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a pszichologizálásra, és a cselekménye is jóval összetettebb. Általában komoly, szomorkás hangvételűek, de léteznek Seinen vígjátékok is. A főszereplő bármilyen korú és nemű lehet.

Josei (dzsosei, jelentése: fiatal lány): kifejezetten 18 és 45 év közötti nőknek készült manga, azonban mivel a nők általában megmaradnak a shoujo történeteknél, ebből a típusú mangából van a legkevesebb. Ezekben a történetekben több a szexualitás, mint a Shoujo mangákban, és általában komolyabb a történet is, főleg szerelmi dráma. A josei mangák főszereplője lehet nő vagy férfi is.

Természetesen a mangákat is lehet műfajok alapján csoportosítani, és az európában és népszerű romantikus, sci-fi, fantasy, stb. mellett vannak kifejezetten mangákra jellemző műfajok is:

Mahou Shoujo (‘mahó sódzso’, jelentése: mágikus lány): a shoujo mangák egyik fajtája, ezekben a történetekben a főszereplő lány mágikus képességekkel bír, általában képes az átváltozásra, és célja a Föld megmentése valamilyen katasztrófától. Erre a típusra gyakran használják az angol magical girl kifejezést is.

Bishoujo és bishounen: olyan mangák, amelyek főszereplője kifejezetten csinos lány (bishoujo) vagy fiú (bishounen).

Shoujo-ai (jelentése: fiúszerelem) és shounen-ai (jelentése: lányszerelem): olyan történetek, amelyekben vagy két nő vagy két két férfi szerelmi kapcsolata kerül a középpontba. Gyakran a shoujo mangák közé szokták sorolni őket, mert elsősorban a fiatal lányok olvassák.

Mecha: óriásrobotokat szerepeltető mangák.

Moé: olyan mangák tartoznak ide, amelyekben nagy hangsúlyt kap a cukiság: a főszereplők általában nagyon pajkosak és/vagy cukik.

Ecchi (jelentése: illetlen szexualitás): könnyed erotikus humort tartalmazó mangák.

Hentai (jelentése: abnormális, perverz): emiatt a kategória miatt tekintik sokan a mangákat illetlennek és rossznak, ugyanis a hentai mangák erősen pornográf történetek. Elég széles palettán mozognak, de a manga-megjelenések csak kis százalékát teszik ki.

Hogyan olvassunk mangát?

mangaA mangák olvasása teljesen eltér az itthon megszokott könyvek olvasástól, ugyanis a Japánok jobbról balra olvasnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy mangát fogsz a kezedbe, akkor hátulról kell elkezdened, és visszafelé lapoznod (a kiadók általában tesznek is egy figyelmeztetést a másik oldalra, hogy nehogy a végétől kezd el olvasni). Az egyes oldalakon belül is más a szövegrészek olvasási sorrendje, mint ahogy megszokhattuk, ugyanis itt is jobbról balra kell haladni az egyes képkockákon. Egy képkockán belül pedig fentről lefelé, majd balról jobbra kell haladni a szövegbuborékokon.

A legtöbb manga a japánon kívül angolul is hozzáférhető, könyv formában külföldi könyves oldalakról szerezhető be, de az interneten, vagy különböző mangaolvasós alkalmazásokban is megtalálod szinte az összes a történeteket. Ha nem tudsz angolul, az sem baj, mert egyre több mangát fordítanak le magyarra (különböző internetes oldalakon érhetőek el), illetve szerencsére egyre több hazai könyvkiadó foglalkozik mangákkal is (pl. Fumax, Delta Vision).

És az anime?

A mangákból kézült rajzfilmeket és sorozatokat animéknek nevezzük. Természetesen ezek is sokféle műfajban készülnek, és nagy népszerűségnek örvendenek Japánban. A legtöbb sikeres mangából előbb-utóbb anime is készül – a rajongók legnagyobb örömére.

Remélem, hogy tudtam egy kicsit segíteni az eligazodásban! Jó olvasást!

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük