Értékelés

George Orwell: Állatfarm

covers_413693.jpg
Forrás: moly.hu

Fülszöveg:

Orwell ​1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma.
Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat egyenlő – érdekesen módosul…

Egy elég klasszikus szövegről szeretnék szót ejteni ebben a bejegyzésben, ez pedig nem más, mint Orwell Állatfarmja. Bár ez a könyv sem méretben, sem tartalomban nem tekinthető olyan jelentősnek, mint a szerző klasszikusa, az 1984 – melyet már itt, a blogon is többször méltattam, – azért mindenképpen érdemes a figyelemre – és az olvasásra. Ugyanis az Állatfarm is bőven nyújt tanulságot az olvasónak.

“Az Ember az egyetlen élőlény, aki fogyaszt, anélkül, hogy termelne. Nem tud tejet adni, nem tud tojást tojni, gyönge ahhoz, hogy húzza az ekét, és nem elég gyors ahhoz, hogy meg tudja fogni a nyulat. Mégis ő az állatok ura.”

A disztópia műfaja ugyan nem új keletű, de máig hatalmas sikernek örvend, aminek egyértelmű következménye, hogy nehéz igazán izgalmas, egyedi alkotásokat találni a műfajban. Azonban ha a klasszikusokhoz nyúlunk, akkor most sem kell csalódnunk, Orwell könyvei ugyanis a valaha volt legnagyobb hatású könyvek közé tartoznak. Bár nem egyedi ötlet, hogy az emberi társadalmat állatokon keresztül mutatja be egy könyv, az Állatfarm mégis remek regény lett, bár sajnos az 1984 olvasása során tapasztalt hatást nem éltem át újra.

2000px-Animalism_flag.svg
Az állatfarm zászlaja / Forrás: Wikimedia Commons

A regény nagyrészt az 1984-ből is ismert motívumokkal dolgozik: megjelenik a történelem és a dokumentumok hamisítása; a fokozatos, szinte észrevétlen hatalomra jutás, és az ezt követő elnyomás; a munka felértékelése, mint a társadalmat jobbá tevő cselekedet, holott a dolgozók szinte semmi jutalmat nem kapnak; de megjelenik a bűnbakkeresés; illetve a vezetőség pazarlása a nép kárára. Ezek mind olyan motívumok, melyek elgondolkodtatják az olvasót, ugyanakkor a saját társadalma visszásságaira is ráébresztik.

“HÉTPARANCSOLAT

1. Aki két lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem visel ruhát.
4. Állat nem alszik ágyban.
5. Állat nem iszik alkoholt.
6. Állat nem öl meg más állatot.
7. Minden állat egyenlő.”

Akik azonban hasonló élményt keresnek, mint az 1984 esetében, azoknak sajnos csalódniuk kell. A regény terjedelme ugyanis nem elegendő egy olyan bonyolult, komoly cselekmény kidolgozására, mint amilyet az 1984-ben láthatunk. Erre véleményem szerint nem is történik kísérlet a könyvben, ehelyett inkább a problémák és visszásságok felvillantására tesz kísérletet ez a vékonyka kötet, mindezt szórakoztató, nem egyszer ironikus burokba ágyazva. Akik nem olvasták Orwell nagyregényét, azok számára pedig különösen tanulságos ez a könyv, nemcsak azért, mert elgondolkodtató, hanem mert remekül példázza Orwell különleges gondolkodásmódját és csalhatatlan éleslátását.

Értékelés:

Rating: 4.5 out of 5.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: